Nem, ne gondoljatok az éppen aktuálisan futó Szürke ötven
árnyalatára, teljesen más témával jelentkezem. J
Vágjunk is bele a közepébe!
Az úgy volt, hogy pár éve, amikor elkezdtem a fotózást, igen
nagy álmaim voltak, lelkesen és szenvedéllyel fogtam bele valami újba, valami
kreatívba, valami MÁSba, az addigi „asztal mögött ülést” és irodai papírmunkákat
hátrahagyva. Élveztem minden percét, a folyamatos tanulástól, az
emberismereten át, a technikai részig. Ja, hogy múlt időben beszélek, hoppá! J
Igen, idéntől más a helyzet! Sok mindenre megtanított az
elmúlt időszak, hol könnyebben, hol nehezebben, hol motiváltan, hol teljesen a
béka sejhaja alatt, de megbirkóztam a dolgokkal. DE igen, sajnos egy időre
félreteszem a FOTÓS kreatív oldalt és ismét valami ÚJba, valami MÁSba kezdek.
Mondhatnám azt, hogy vissza a régi kerékvágásba, de nem lenne teljesen igaz.
Vissza ugyan az irodába, de az eddigi tapasztalataim után –értve ezalatt a saját
magam és mások elvárásait- már teljesen más hozzáállással, megerősödve,
optimistán, és (majdnem) mindig tele vidámsággal állok a dolgok elébe.
Hogy miért alakult így? Bizony azért, mert az akarat, a
lelkesedés sokszor sajnos nem elég, az élet gördít elénk helyzeteket, amik
akadályként emelkednek az álmaink útjába. A legtöbbet sikerül leküzdeni, de
van, amikor még marad olyan, amire nem vagyunk készek, amik rosszkor találnak
meg minket, ilyenkor pedig bizony tovább kell lépni.
Hogy bánt-e? Bántott, nehezen fogadtam el, tavaly nyár végén
volt a mélypont, de úgy, ahogy sok mindenből fölálltam már, ebbe sem fogok
beleroppanni, sőt. Most kicsit talán meg is könnyebbültem, mert pár dolog
súlyként nehezedett a lelkemre, ami pedig csak gátja a kreativitásnak.
Szóval a kesergés és sopánkodás helyett újult erővel,
izgatottan várom a következő időszakot az életemben. J
Arra pedig csak továbbra is bíztatni tudok mindenkit, hogyha
csak egy csepp lehetősége adódik, hogy közelebb kerüljön valami áhított dolog
felé, ne habozzon sokat, valósítsa meg, mert csodás érzés, ha élünk a lehetőségeinkkel!
Tényleg felemelik az embert lelkileg!
Ha pedig nem úgy alakul, ahogy terveztük, lépjünk tovább,
mert piszokul igaz, hogy rövid az élet!:)
Köszönöm Nektek, akik követtétek a munkáimat, akik bíztatok
bennem, remélem szerettétek a fotóimat, a találkozásainkat és jó emlék maradok
számotokra a képeken keresztül.
Higgyetek Magatokban, mert bizony ez az elsődleges!
Puszi Mindnyájatoknak! Lehet, hogy még egyszer, valamikor
.... ;)!
Addig is követhettek az Instagramon, merthogy ott aktívabb maradok továbbra is:
Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményed ne rejtsd véka alá! Ki vele! ;)