Bizony, bizony, áll a gaz a kertben, aminek én személy szerint nem örülök. Tudom, tudom, vágd ki, irtsd ki, tegyél ellene, amire az utóbbi napokban nem sok időm volt.
Valakinek azonban ez örömet okoz ... Ki másnak, mint a gyermekeinknek. :)
A gaz(?) ugyanis csudára izgalmas dolog. Ott a rengeteg, sárgán virító kutyatej, amit minden este megcsodálunk, amikor összezárják a virágaikat és ugyanez minden reggel, amikor kinyitják.
És már lassan pitypang lesz belőlük, amiket veszettül lehet fújkálni.
Persze csak azok a jók, amik olyan szép, gömbölyűek. ... amelyeknek meg lehet bontani a tökéletességét. :)
Tegnap is megnéztük őket, fújkáltuk az ejtőernyőket, a végén pedig jól eltűntettünk párat.
... de azért szerencsére marad még ma délutánra is belőlük. ;)
Napsütötte gyermekeim... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményed ne rejtsd véka alá! Ki vele! ;)